Mohácsi látnivalók

Széchenyi tér 

A város legszebb és legfontosabb tere a Széchenyi tér. A tér mai formáját 1896 és 1940 között érte el. A hely környékét 2007-ben uniós forrásból felújították. Uralkodó épület a Fogadalmi Emléktemplom. Jobbra tőle a Széchenyi I. Általános Iskola, balra a török stílusú Városháza épülete található. Eme épületek fogják közre a tér két sarkában lévő polgármesteri hivatali B épületet és az Ifjúsági Centrumot.

Városháza 

A Széchenyi tér keleti oldalán álló impozáns épületet Árkay Aladár tervezte, az építkezés 1924-től 1926-ig tartott. Az építmény magyaros stílusban épült. Keleties elemekkel is rendelkezik, mint a sarok- és toronykupolás homlokzat. A lépcsőházban Pleidell János festményei láthatók. A festett üvegablakokat Kocsis Imre készítette 1984-ben. Az emeleten a felvezető lépcsőkkel szemben a díszterem található. A díszterem kiképzése, stukkós famennyezete keleties hangulatú. A teremben található Bán István gobelinje, mely a busók dunai átkelését ábrázolja. A mű számos hazai és a Brüsszeli Világkiállításon is díjat nyert. A városháza épületében foglal helyet a belvárosi postahivatal is. Ettől délre található az Önkormányzat B épülete, melyet Möller Károly tervezett és 1928-ban adták át.

Széchenyi István Általános Iskola 

A tér nyugati oldalán található épület 1896–1897-ben épült polgári iskolának. Az ottani oktatást elsősorban a város jómódú polgárrétege vette igénybe. Baumgarten Sándor minisztériumi építészmérnök tervezte, kivitelezését a mohácsi vállalkozók végezték.

Fogadalmi templom 

A tér legmeghatározóbb épülete a Fogadalmi templom. Alapkövét 1926-ban helyezte el Zichy Gyula kalocsai érsek, a mohácsi csata 400. évfordulójának emlékére. A bizánci stílusú templomot Árkay Bertalan budapesti műépítész tervezte. Az épület alapjába 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából való egy kilogramm emlékföldet helyeztek el. A kupola 30 méter magas és 20 méter a szélessége, az 1227 négyzetméter alapterületű templomban 3600 ember fér el egyszerre. 1940. augusztus 29-én szentelte fel Virág Ferenc pécsi püspök. A templom védőszentje a Magyarok Nagyasszonya.

A három leány szobra / Mohácsi országzászló 

Az 1932. augusztus 28-án fölavatott szoborcsoport, melyet Martinelli Jenő (1886–1954) szobrászművész tervezett, a szerb megszállás alóli felszabadulás emlékére épült, valamint ez lehetett az első vidéki országzászló is. Az építmény a város három meghatározó nemzetiségének barátságát hivatott szimbolizálni, valamint a trianoni traumára kívánt figyelmeztetni. A magyar, a sváb és a sokác népviseletbe öltözött lányok ennek a barátságnak és egyet akarásnak képviselői. Az összefogást még az is erősíti, hogy a sokác és a sváb leány támasztja a magyar középcímet. A szoborcsoport a Széchenyi tér keleti oldalán, a városháza előtt áll. Az emlékmű nyugati oldalán a következő Lessing idézet olvasható:

"Nyújtsatok itt kezet egymásnak, jöjjetek!
Hadd tartsa meg mindnyája az ő
szokását, hadd vélje anyját szebbnek
mindenkinél, hadd járjon azután a
nyelvetek ezerfelé. A szívnek
csakis egy nyelve van közöttünk".

Az országzászló fontos szerepet játszott a város életében, mivel itt tartották a cserkészavatásokat, a tanévnyitó-ünnepségeket; valamint a Fogadalmi Templom miatt nagyon sok rendezvény a Széchenyi térről indult.

Szentháromság-szobor 

A Szabadság utca, a Jókai utca és a Szentháromság utca találkozásánál áll Mohács fennállásának 900. évfordulójának alkalmából felállított Szentháromság-szobor, melyet Trischler Ferenc készített bronzból. Ez a szobor egy már nem létező emlékmű újbóli megépítése, hiszen ama Szentháromság-szobor körül volt egykoron Mohács első körforgalma. Itt áll az egykori Korona Szálló. Az egykori patinás épületet Pilch Andor tervezte. A 90-es években az épületet jelenleg üzletek, éttermek és irodák foglalják el.

Duna-part 

Mohácsot komp köti össze a jóval kisebb Mohácsi-szigetben fekvő Újmoháccsal. A komp mohácsi állomása mellett található a Szent János hotel (a valamikori Csele hotel), valamint a nem messze lévő Nepomuki Szent János szobra. A Duna-parton áll a határőrség, a Vám, és Vízi rendőrség közös épülete.

A belvárosban, ugyancsak a Duna partján áll a ma is működő selyemgyár, mely 1902 és 1905 között épült.

Csatatéri emlékkápolna 

Szepessy park és környéke 

A Szepessy park a város legnagyobb parkja. A park közepén áll a szocreál stílusú víztorony, melyet 1969-ben építettek. A park mentén található a Kisfaludy Károly Gimnázium és a Radnóti Miklós Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Püspök templom.

A Kisfaludy Károly nevét viselő intézmény régebben a pécsi püspökök nyaralója volt. A gimnázium mai formáját 18. században nyerte el. A főbejárat fölött Berényi Zsigmond püspök hatalmas kőcímer található. 1935 óta folyik oktatás az intézményben. Az udvarban baloldalt található Kisfaludy Károly mellszobra, 1985-ben helyeztek el a gimnáziumban.

Mohács egyik legszebb barokk épületét, a püspök templomot 1743-ban szentelte fel Berényi Zsigmond. A nyugati oldalon lévő torony ékessége a kapuportál. Az egyhajós templom félköríves szentéllyel záródik. A főoltár festményei mérsékelt érzelmeket tükröznek. A főoltárkép a Megváltót ábrázolja. Az alkotója ismeretlen, aki kevés barokk elemmel készítette művét. Emellett figyelmet érdemel még az aranyozott díszítésű szószék. A templom körül egy fallal bekerített temető volt régebben.

A hősök parkja 

A Mohács központjában fekvő park a belváros szélén fekszik, melyben helyet kapott a két világháború halottainak emlékműve, egy szökőkúttal díszített vízmedence, valamint rengeteg virág és fa. A park mellett van a mohácsi buszpályaudvar és a nemrég felújított Bensheim-tér. A tér Mohács német testvérvárosáról, Bensheimról kapta nevét (Bensheim belvárosában is elneveztek egy teret Mohácsról). A világháborús emlékmű már messziről látható,a négy oszlopon nyugvó kapufejszerűen lezárt építményt eredetileg az I. világháború helyi áldozatainak emlékére állították, azonban 1990-óta felkerült a második világháború mohácsi halottainak neve is.