Szászváron jártunk:

 2023.11.19-én ellátogattunk Szászvárra, ahol megnéztük a várat. Külön szeretnénk megköszönni az izgalmas, részletes és érdekes idegenvezetést a vár dolgozóinak. A várlátogatás után megebédeltünk és hazafelé sétáltunk egy kicsit a pécsváradi vár körül. 

Budapest - Szent István terem

2023.11.05-én baráti körünk Budapestre utazott megnézni a Szent István termet. Az egész napos kirándulás alatt esett az eső, de ez sem vette kedvünket, mert csodálatos élményben volt részünk. 

Kalocsai kirándulás:

Október 29-én az évben tervezett utolsó kirándulásunkat a mohácsi csatában hősi halált halt vértanú, Tomori Pál emlékének szenteltük, és érseki székhelyét a mai Kalocsa nevezetességeit látogatta meg Magyar-Török Baráti Körünk.

A ködös délelőtt - Csonka Takács Eszter közbenjárásának köszönhetően - a Viski Károly Múzeumban látogattunk el, ahol Romdics Károly múzeumigazgató szakavatott és élménygazdag tárlatvezetése mellett a város és a tájegység kialakulásával, csodálatos néprajzával és kultúrájával ismerkedtünk meg.

Délután az érsekség központjában előbb az érseki kincstárat, majd nagyértékű könyvritkaságokban gazdag könyvtárat, valamint a csodálatosan szép barokk székesegyházat tekintettük meg, idegenvezetők segítségével. Az altemplomban, Szent István királyunknak koronát hozó Asztrik apát földi maradványa előtt is elidőztünk.

Ezt követően, csapatunk - a "Halottak napja" jegyében - Tomori Pál szobránál, rövid megemlékezés és koszorúzás keretében tisztelgett a hős hadvezér emléke előtt. A fakultatív ebéd után - már a koraesti ködben - a friss élményekkel gazdagodva érkeztünk haza Mohácsra.

     

Eszéki kirándulás:

Bakancslistánk hiányzó állomásaként október 22-én Eszékre látogatott el Magyar-Török Baráti Körünk, melynek vára majd később erődrendszere több ponton is kapcsolódik városunk, Mohács történelméhez.

A római korban épült, majd a török korban megerősített várat 1526-ban foglalta el Szulejmán, majd  mellette a Dráván felépített hajóhídon a török seregek többször indultak hazánk meghódítására. (1526 Mohácsi csata, 1566 Szigetvár ostroma)

Az eszéki vár 1687-ben a felszabadító háborúk idején is fontos események színhelye: 1687 július 19-én Szári Szulejmán török nagyvezér itt kényszeríti visszavonulásra az őt ostromló szövetséges seregeket, hogy azután a II. mohácsi csatába katasztrofális vereséget szenvedve, Szent Mihály napján 11 órakor puskalövés nélkül ott hagyja az üres várat és a várost amire a 11 órás harngszó emlékeztet.

Ezt követően a császáriak hatalmas erődrendszert építettek itt ki, mely 1848-as szabadságharc idején ismét kapcsolódik városunkhoz. 1848 szeptemberében a Jellasicsot segítő Rót tábornok csapatai innen törnek be Baranyába, hogy Oroszló melletti vereség majd az ozorai fegyverletételt követően a horvát foglyok a mohácsi püspökkastélyban kapjanak "jótartást" amelynek következménye, hogy a mohácsi nemzetőtöket is magába foglaló magyar seregnek október 15-én puskalövés nélkül sikerül elfoglalni az erődöt amit sajnos a császáriak 1849 februárjában, a császári érzelmű tisztikar tárgyalásit követően hasonló módon szereznek vissza, biztosítva a védők szabad elvonulását.

Nagy élményt jelentet tagjainknak a maradványaiban is monumentális erődrendszer, a várnegyed kazamatáinak, színes templomainak és ódon házinak megtekintése. A szép napsütésben a megtett Dráva parti séta után a városközpontban álló Péter-Pál katedrálist néztük meg.

Élményekkel gazdagodva jó hangulatban értünk haza.

Újlaki kirándulás:

A köri tagok az előzetes tervek szerint tanulmány útra utazott Ilokra régi magyar nevén Újlakra. Felkerestük az olasz származású Odescalchi család kastélyát, ami ma a város monumentális múzeuma. 

A 90-es évek háborúja után Horvát ország nemzeti örökségének kinevezett objektum olyan gazdagságot épített fel a teljesen felújított épületben, amelyet el sem tudtunk képzelni. A három emeleten és a tetőtéri kiállító termekben az ide látogató átfogó képet kapott a Krisztus előtti évezredektől szinte napjainkig. 

Az archeológiai túra után a középkor, azon belül is az oszmán birodalom hódoltsága hosszú ideje, majd a horvát nemzetté válás időszaka, a háborúk évei után egy kis néprajz, az agrárium és a szőlő és a bor, ami a Szerémséget igen híressé tette, majd séta a várudvaron, a helyreállított várfalak között egy türbe, valószínűleg a szultán kedvence, Bali bég jahjapasa türbéje, 

mellette a helyreállított török gőzfürdő épülete, 

aztán előttünk Szent Kapisztrán János nevére, emlékére felszentelt ferences rendi templom, aminek szép és gazdag története van. Környezetében a főszezoni kényszer pihenő után most építési munkálatok folynak.

Kifelé menet a várból, ahol óvoda, iskola, egyéb kulturális intézmények végzik munkájukat, felújított épületeikben szép történelmi környezetben bizonyára örvendenek a legkeletibb horvát városi rangnak. Nem hagyhattuk ki a Stari Podrum-ot sem, ahol a világhírű újlaki tramini kóstolója után hosszan élveztük a bor illatát és különleges ízét. 

Vukovár felé vettük az irányt, de előtte benéztünk a Vucsedoli Archeológiai Múzeumhoz. Az épületek is a régészeti feltárásokhoz igazodva, izgalmas térbeli képet mutatnak. Belül pedig a "high-tech" ejtette ámulatba a csoportunkat. Érintőképes monitorok, fantasztikus programozás eredményeként láthattuk a Krisztus előtt 6000-beli Sztárcsevi kultúra idejéből származó leleteket, majd a Krisztus előtt 3000- 2300 közötti Vucsedoli kultúra feltárt leletanyagát, többek között az épen maradt "Vucsedoli galamb"-ot és a világtörténet első naptárát a vucsedoli oriont. Mivel előttünk volt még Vukovár, be kellett érjük egy rövidített látogatással itt ebben a szinte földön kívüli múzeummal. Nem térhettünk ki az Ovcsara-i emlékhely, katonai temető megtekintésétől. 

Hétezer ötszáz áldozata volt a vukovári ostromnak. A 20.század legvégén, senki nem gondolta volna hogy megtörténhet az, amit itt Vukovár városnak és lakosságának át kellett élnie. Nem is élte át, mert aki még tehette időben elmenekült, aki nem annak itt kellett meghalnia. A vad kegyetlenség olyan produktuma volt ez a város, ami a második világháború legszörnyűbb időszakait idézte fel. Ide el kell jönni és személyesen meggyőződni a történtekről.

A város mint már többször a történelem során ismét felépült, kigyógyította sebeit, de meghagyott néhány épületet mementónak.

Az Eltz kastély is újjáépült romjaiból. Szinte a földig ágyúzták a Duna túloldaláról a szerb ágyú ütegek. Mára visszanyerte eredeti állapotát. Nagyon szép kívül és belül.

Múzeumként funkcionál. Gazdag gyűjteménye mellett egy audiovizuális teremben egymás mellett fut két film. Az egyik a háború idején a másik a közelmúltban a város újjáépítése utáni időket mutatja. A filmek alatti tárlókban a szétlőtt város romjaiból és az emberek lövedékek által szétszaggatott ingóságaiból kiállítás. Szívszaggató a látvány.

Ahogy ez nálunk már természetes, minden színhelyen kerestük az oszmán hagyatékot, emléket. Ilok, azaz Újlak ebben gazdagabb volt. Szent Kapisztrán János ferences barát története Hunyadi János mellett, itt Újlakon ért véget. Csodatévő ereje okán zarándokhellyé vált ami a környezete helyreállítása után a következő év nyarára ismét keresett zarándokhelyként teszi ismertté ezt a várost. Gazdagabban tértünk haza erről a kirándulásról. Fotóink bizonyára igazolják ezt.

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás Budára, a Gül Baba Türbéhez és a Budai várba.

A mohácsi Magyar–Török Baráti Kör éves tervének megfelelően szeptember 12-én a Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium 50 tanulója, a „Tomori Kardja" váltó futás győztes csapata a Széchenyi téri Általános Iskolából, a kísérő tanárok valamint a baráti körünk tagjai Budára látogattak a Gül Baba Türbébe és a Budai várba.

A kirándulás költségeit, az autóbusz díját, a szakszerű csoportvezetést, tájékoztatást és a finom pisztáciás baklava kóstolót a Gül Baba Türbe Örökségvédő Alapítvány fedezte. 

A képre kattintva megnézheti a türbe rólunk tett bejegyzsét
a fb. oldalukon. 

Mindez annak a szóbeli együttműködésnek az első érdemi megnyilvánulása volt, amit a mohácsi Magyar–Török Baráti Körrel kötődött ez év elején. Közös terveink a 2026–ban esedékes Mohácsi csata 500. évfordulójára való méltó felkészülést szolgálják.

Diákjaink mindvégig komoly érdeklődéssel, értő figyelemmel kísérték az eseményeket. Kifogástalanul viselték a rájuk zúduló történelmi információ halmazt. Azok inspiráló hatását már csak folyamatos és tervszerű foglalkozásokkal, tudós vendégelőadók által tartott tájékoztató előadásokkal, történelmi vetélkedőkkel, kötetlen konzultációkkal tervezzük szinten tartani, erősíteni.

  

A várbeli vezetett séta során a Mátyás templom, a Szent István lovas szobor, a Halászbástya, majd a Dísz téren felkeresett Sándor palota, a Miniszterelnökség részére készült egykori Karmelita kolostor, a Turul szobor, Szavojay Jenő lovas szobra után a palotaudvarra lépve diákjainkat lenyűgözte a látvány. A méretek és a történelmi múlt súlyát oldotta a „Szép Ilonka" szoborcsoport varázslatos szépsége. Érdekes „rácsodálkozás" kísérte azt a két Nádor huszárt, korhű egyenruhájukban és szoborrá merevedett lovaikkal. Hosszú percekig megállította csoportunkat ez a látvány. 

  

Az oroszlános kapun a Hunyadi udvarba lépve a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár közötti teret a Béke és a Háború szoborkompozíciója oldotta fel a környező palotaépületek nyomasztó mérete alól. Ahogy a Mátyás templomba, úgy a Vármúzeumba is tekintettel érdeklődésünk komolyságára, kivételesen díjmentesen léphettünk be.

A késő délutánra a szellemi befogadóképességünk határára érkeztünk. A látvány és a megannyi történeti információ remélhetőleg olyan emlék képsorrá alakult, ami még sokáig élményként él diákjainkban, hiszen mindent az ő kedvükért és javukra gondoltunk megszervezni.

Szigetvári kirándulás:

2019. június 19-én ellátogattunk Szigetvárra a türbe ásatásának helyszínére. Baráti körünk töb alkalommal is megtekintette a türbe aktuális ásatási állapotát. Sok érdekes lelet mellett mindig újabb barátokat ismertünk meg.